Ingmar Bergman forgatókönyvíró-rendezőnél senki nem tudott pontosabb
képet adni az emberi kapcsolatokról, különösen a házasságról. A
Jelenetek egy házasságból talán a leghíresebb művészi megfogalmazása egy
modern házasság széthullásának. Szikár, kíméletlen, pontos látlelet,
ismerős pillanatok saját kapcsolatainkból. Az 1973-ban készült híres
film alapjául szolgáló művet hamarosan a színház is felfedezte, hiszen
eszközeiben ugyanolyan közel áll a színházhoz, mint a filmhez.
Szinopszis:"Johan és Marianne a konvencióknak és az anyagi biztonság ideológiájának
gyermekei. Soha nem érezték polgári életmódjukat nyomasztónak, vagy
hamisnak. Beilleszkedtek egy szokásrendszerbe, amit készek továbbvinni.
Eleinte csaknem ideális képét adják a házasságnak. Apró gondok
jelentkeznek ugyan, de csak olyanok, amiket az ember tréfás
egyetértésben old meg. Aztán jön a csapás: Johan bejelenti, hogy
szerelmes egy másik nőbe, és szeretné felbontani a házasságát. Mariannét
teljesen kiszolgáltatottá teszi a váratlan bejelentés. Amikor hosszabb
idő után találkoznak, a nőn a gyógyulás jelei mutatkoznak, Johannak
viszont kezd rosszul menni a sora. Találkozásuk kínos és esetlen, mégis
néhány rövid másodpercre elérik egymást az elszigeteltségen át.
Megfordul a helyzet: ettől elszabadul a pokol. A nő kezd talpra állni, a
férfi alól egyre inkább kicsúszik a talaj.
Elhatározzák, hogy együtt
adják be a válópert, ám amikor találkoznak, hirtelen felrobban az évek
óta elfojtott agresszivitás. Kivetkőznek emberi mivoltukból, egy céljuk
van, hogy testileg-lelkileg meggyötörjék a másikat. A teljes
pusztulásból két új ember kezd felemelkedni: újratanulják önmagukat.
Minden kapcsolatuk továbbra is zavaros, az életük egy sor nyomorúságos
kompromisszumra épül. Megoldás nincs, elmarad a happy end. Három hónapig
írtam ezt a könyvet, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek
benne."(Részlet Ingmar Bergman bevezetőjéből) Osztovics Cecília
engedélyét a Hofra Kft. (
www.hofra.hu) közvetítette.