Lukács/6. Operett
Lukács Miklós bérlet Operettszínház
Bartók-est:
I.román tánc
II. hegedűverseny
Erdélyi táncok
Két kép
Táncszvit
Vezényel: Kocsis Zoltán
Közreműködik: Baráti Kristóf
több...
A jegy.hu oldalon jelenleg nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2011. június 9. csütörtök, 19:00
Kocsis Zoltánt, a kétszeres Kossuth díjas zongoraművész és karmester Bartók Béla zenéjének legelmélyültebb, legkiválóbb ismerője, ezért különösen érdekes lehet számunkra az, hogy mit is mond el Bartókról egy olyan hangversenyen, amelyen csak az ő művei szólalnak meg.
Az első érdekesség az, hogy három olyan mű is felcsendül, amelynek címe a „tánc" szót tartalmazza. Az Erdélyi táncok és az I. román tánc valóságos táncdallamok feldolgozása, míg a Táncszvit ennél sokkal elvontabb: a táncot, mint emberi kifejezésmódot, mint sajátságos karakterek kifejeződését tekinti és bár a mű tételeinek van felismerhető nemzeti jellege (román, magyar, arab), a lényeg a mindezt egységbe foglaló egyetemesség. Jelen van a tánc a Két kép című műben is, amelynek két tétele a Virágzás és A falu tánca címeket viseli.
Közöttük Bartók zenéjének egy másik vonulatát képviseli a II. hegedűverseny, ez az 1938-ban keletkezett remekmű. A hagyományosan háromtételes mű legszembetűnőbb vonása az első és a harmadik tétel közötti témai rokonság: míg az első tétel komoly és szinte klasszikusan szerkesztett, addig a harmadik tételben ugyanaz a téma vidáman és helyenként groteszk módon jelentkezik. Erre a páros szerkesztésre Bartóknál is találunk korai példát, a Két arckép című, szintén hegedűszólós művet, még korábbi előkép pedig Liszt Ferenc Faust-szimfóniájának Faust-Mefisztó párosa. A két szélső tétel között egy csodálatosan éneklő, lírai témára készült variációsorozatot hallunk. A hegedűverseny szólistája, Baráti Kristóf napjaink eg
Az első érdekesség az, hogy három olyan mű is felcsendül, amelynek címe a „tánc" szót tartalmazza. Az Erdélyi táncok és az I. román tánc valóságos táncdallamok feldolgozása, míg a Táncszvit ennél sokkal elvontabb: a táncot, mint emberi kifejezésmódot, mint sajátságos karakterek kifejeződését tekinti és bár a mű tételeinek van felismerhető nemzeti jellege (román, magyar, arab), a lényeg a mindezt egységbe foglaló egyetemesség. Jelen van a tánc a Két kép című műben is, amelynek két tétele a Virágzás és A falu tánca címeket viseli.
Közöttük Bartók zenéjének egy másik vonulatát képviseli a II. hegedűverseny, ez az 1938-ban keletkezett remekmű. A hagyományosan háromtételes mű legszembetűnőbb vonása az első és a harmadik tétel közötti témai rokonság: míg az első tétel komoly és szinte klasszikusan szerkesztett, addig a harmadik tételben ugyanaz a téma vidáman és helyenként groteszk módon jelentkezik. Erre a páros szerkesztésre Bartóknál is találunk korai példát, a Két arckép című, szintén hegedűszólós művet, még korábbi előkép pedig Liszt Ferenc Faust-szimfóniájának Faust-Mefisztó párosa. A két szélső tétel között egy csodálatosan éneklő, lírai témára készült variációsorozatot hallunk. A hegedűverseny szólistája, Baráti Kristóf napjaink eg
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!