„A legjobb vígopera-szövegkönyv a Figaro házassága óta” – ismerte el
Strauss a librettószerző Stefan Zweig munkáját, és szigorúan
ragaszkodott ahhoz, hogy az akkor már Londonba menekült zsidó származású
író neve szerepeljen az 1935-ös drezdai bemutató műsorfüzetében és
plakátjain. A művet a második előadás után betiltották, Straussnak pedig
le kellett mondania a Birodalmi Zenei Kamara elnöki tisztségéről.
A
történet lóvá tett kedves alakját, Sir Morosust a Bécsi Állami Operaház
tiszteletbeli tagja, Kurt Rydl alakítja, akit 2010-ben Hagen szerepében
láthattunk a Budapesti Wagner-napokon, s akiről „A megabasszus” címmel
írtak könyvet. A magát hallgatag asszonynak kiadó, de Morosust később
házi sárkányként büntető Amintaként Julia Bauer lép fel. Neki több
alkalommal volt partnere az unokaöcsöt játszó Bernard Berchtold, aki a
kritikák szerint sikerrel győzi a magasságokat, s ez nem kis szó,
Strauss ugyanis ki nem állhatta a tenorokat – egy alkalommal „kórságnak”
nevezte őket –, ami rendkívüli nehézségű tenorszólamain olykor érződik
is. A mókás borbélyt megformáló Paul Armin Edelmann mondhatni az
anyatejjel szívta magába az autentikus Richard Strauss-stílust, édesapja
ugyanis a 20. század első felének egyik legnagyobb basszbaritonja volt
Richard Strauss- és Wagner-szerepekben.
Műsor: R. Strauss: A hallgatag asszony –háromfelvonásos vígopera, op. 80
Közreműködik:
Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar (karigazgató:
Antal Mátyás)
